A lottószelvény története

A legelső lottószelvények is már 90 darab számot tartalmaztak, egy sorban 15 darab szám volt. Már ezek a szelvények is három számtáblát tartalmaztak, így akár több játékra is elő lehetett fizetni egy sorsjeggyel. Bár tulajdonképpen elég sok ideig használták úgy ezt a fajta megoldást, hogy az első két számtábla maradt a sorsolást szervező cégnél, míg a harmadik a fogadónál. Aztán kezdték el némi fejlesztés után a szelvényeket egyszerre több játékra is használni. Már az első szelvényeken is rajta volt a szerencsét jelző négylevelű lóhere, valamint a szelvény kiadójának a neve, valamint a játék érvényességi ideje is. Természetesen ez mellett a rövid játék szabályzat, valamint az alapjáték ára is helyet kapott a szelvényen. A szelvényen hagytak egy kis részt arra, hogy pontosan fel lehessen tüntetni a találatok számát is. A szelvények fejlődésével az idő is telt, így 1966-ban megtörtént az első jubileumi lottó sorsolás, amelyik az 500. húzás volt a lottózás történetében. Ezt követően a jubileumi lottószelvények kiadása is megtörtént.

A hatos lottó története

A lottószelvények már akkor is fontosak voltak, amikor az első sorsolások zajlottak, hiszen egy teli találat esetén egy kész vagyont ért egy ilyen kis darab papír. 1993-ig pontosan ezért a lottószelvények értékpapírként voltak jelen a piacon, éppen ezért nagyon nagy odafigyeléssel kezelték őket. Aztán 1957. április 11-én, ami egyébként a hatodik játékhét volt, jelentek meg azok a különleges sorsjegyek, amelyeken egyszerre több játékot is megjátszhattak a fogadók. Ekkor jelent meg először a hatos lottó. Ekkor jelentek meg az úgynevezett biankó szelvények is, amelyeknek az volt a lényege, hogy a fogadók nem a számokat ikszelték be, amelyek szerintük majd kihúzásra kerülnek, hanem ők maguk írhatták be az egyes rublikákba az általuk helyesnek vélt számokat. Igen hamar kiderült, hogy ez a fajta megoldás nem csak a feldolgozási időt növelte meg nagymértékben, de nem mindegyik szám volt egyértelmű, amelyet a fogadók beírtak. Ebből pedig igen komoly viták alakultak ki, így a vezetőség rövid időn belül visszatért a hagyományos, ikszelős megoldáshoz.

Az első lottósorsolás lebonyolítása

Kishazánkban igen nagy hatalma van a szerencse játéknak. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a lottónak pontosan miből is tevődik össze maga a lottó története. A hivatalos adatok szerint az első sorjegyeket 1957. február 13-án kezdték el árusítani. Ennek következtében február 20-ig több mint százezer érvényes szelvény érkezett be. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők úgy döntöttek, hogy minden hét csütörtökjén fognak sorsolni, egy speciális szerencsegömb segítségével. A szerkezet lényege az volt, hogy egy átlátszó gömbbe tették bele a nyerő számokat, majd megkeverték őket minden húzás után, hogy biztosan a szerencse alapján kerüljenek ki a nyertes számok. A következő sorsolás után, február 27-én már a központba érkeztek be a szelvények, amelyeket már több munkatárs válogatott szét és rendszerezett. Fontos megjegyezni, hogy az első alkalommal nem volt telitalálatos szelvény, azonban heten találtak el négy számot. Ennek következtében igen nagy nyereményre tehettek szert.

Az ötös lottó története

Magyarországon az egyik legnépszerűbb szerencsejáték forma a lottó. Az ötös- és a hatos lottó majd féléves történelemre tekint vissza, amelynek köszönhetően a csöppet sem unalmas életút rengeteg újítást hozott a játék életében. Az egyik legfontosabb változás, hogy míg a kezdetekkor csak évente egy sorsolást tartottak a szervezők, mára már minden héten izgulhatunk a televízió előtt. Természetesen ezen lottózási forma mellett megjelentek az időszakos lottó húzások is, amelynek keretében akár öt hetes, nyári, vagy havi sorsolásokon is részt vehettünk, ezzel is növelve a nyerési esélyeket. Természetesen a technika fejlődésével a lottózás is fejlődött, ennek köszönhetően pedig az 1997-es év hozta a legnagyobb áttörést. Ez azt jelentette, hogy már telefonon, vagy akár interneten is lehetett fogadni. Mivel ennek köszönhetően a számok kihúzása is sokkal sűrűbb lett, így a lottó minden család hétköznapjaiba bele ivódott. Az 1956-os törvénykezéseknek köszönhetően pedig törvényileg is bevezetésre került Magyarországon a lottó.

A lottó megjelenése az köztudatban

A lottózás már évek óta az emberek egyik kedvenc idő töltése, hiszen ki ne szeretne gyorsan és könnyen milliomos lenni? Az első játékok, amelyek a lottó elődjének tekinthetőek, az 1400-as években zajlottak. Amint az évszázad közepéig elterjedtek ezek a fajta játékok, már azok is szívesen játszották, akik csak zarándokként átmentek az egyes területeken. 1504-ben a Zürichi Főtanács megszervezte az első sorsolásos játékot, amelyben már 40 ezer sorjegy vett részt. Az akkori időkben a főnyeremény igen nagynak számított, hiszen 50 aranyforint volt. Ezt követően szépen lassan minden országban elterjedt ez a fajta szerencsejáték, hiszen a játékosoknak nem kellett túl sok mindent tennie, azon kívül, hogy megtippelték a nyerőszámokat. Mint minden esetben, a lottó is igen gyorsan elterjedt az emberek körében, hiszen csak a nyeremény kicsiny töredékét kellett a játék részvételeként megfizetni. A lottó szépen lassan betört Magyarországra is, amely a mai napig töretlen népszerűségnek örvend a lelkes látogatóknak köszönhetően.